Irbene, titkos szovjet radarközpont a Baltikumban
2019. december 12. írta: GhostTown

Irbene, titkos szovjet radarközpont a Baltikumban

Irbene, egy elhagyott szellemváros Lettországban, Ventspils közelében. A hidegháború idején ebben a városban működött az egyik úgynevezett "Zvezda" (Csillag) titkos radarközpont, amely a NATO-országok kommunikációját volt hivatott lehallgatni, illetve zavarni. A Csillag központokat 1950-60-as években kezdték el kiépíteni a világ szocialista országaiban. Összesen 11 db készült belőle, 7 db a Szovjetunióban, majd Kubában, Vietnámban, Burmában és Mongóliában pedig 1-1 db. Az ezekből összegyűjtött információkat a szovjet "Pentagonba" a Klimovsk városától 2km-re levő központba küldték. A legtöbb információt, az összesnek a 70%-át a kubai állomástól kapták a szovjetek. Az Irbene mellett levő antennákat a szovjet haditengerészet építette, amikor 1962 November 15-én létrehozták a Különleges Számítógépes Központot (Szovjet fedőnevén: CM 4MO), majd 1967 nyarán a 649. Rádió és Stratégiai Elektronikus Hírszerző Állomást, de magát a várost csak 1971-ben alapították, azért, hogy az itt dolgozó embereket és családtagjaikat el tudják látni. Az egységben egyszerre kb. 2000 tudós, tiszt és sorkatona teljesített szolgálatot. A városban így megtalálható volt többek közt, étterem, mozi, kultúrális központ, kórház, iskola, óvoda, boltok és persze az elmaradthatatlan szocialista panelházak (4 db nagy blokkház). A komplexum három nagy antennával rendelkezett egy nagy RT-32-essel (Fedőneve: Saturn) amely 600 tonnát nyomott, egy kisebb RT-16-ossal (Fedőneve: Pluto), és egy még kissebb RT-08-assal (Fedőneve: Uranus). Akik az irányítóközpontban dolgoztak azok a berendezésnek hála a világ minden tájáról tudtak TV, illetve rádióadásokat fogni, így nem nagyon volt idő unatkozásra. A KGB azonban szigorúan ellenőrizte az itt folyó munkát, ugyanis minden lehallgatott információnak azonnal a központba kellett futnia.

A város történetéről nem sok konkrétumot tudni, 1993-ig szigorúan titkos minősítésű volt, ekkor azonban a Szovjetunió összeomlását követően, Lettország elnyerte függetlenségét és a volt Szovjet Hadseregnek ki kellett vonnia csapatait az újonnan létrejövő ország területéről. Így volt ez a Zvezda központtal is, ahonnan a katonai egységek ismeretlen időpontban (valamikor 1993-1995 között) vonultak ki, de kivonulásuk előtt annyi kárt tettek az ott levő gépezetekben amennyit csak tudtak. A berendezéseket szétverték vagy savval öntötték le, ami mozdítható volt azt elvitték magukkal (pl.: a kissebbik RT-08-as radarernyőt sikerült leszerelniük és elvinniük), a vezetékeket pedig kitépkedték a falból. Szerencsére a két nagyobbik antenna felrobbantására nem kaptak parancsot a katonák. A kivonulás után a komplexumot a Ventspilsi Egyetem kapta meg, és jelenleg a Ventspilsi Nemzetközi Rádiócsillagászati Központ működik benne. 

 

Érdekesség:

 

Az RT-32-es antennát a Ventspilsi Egyetem professzorainak sikerült félig helyreállítaniuk, így ez most félig-meddig működik, csillagászati és űrkutatási tevékenységet folytatnak vele, az antenna irányítóközpontja előzetes egyeztetés alapján látogatható, jelenleg 7 euró/fő a belépő ára és a földalatti alagutak is bejárhatóak.

A központtól 9 km-re található az 1905-ben épült Ovisi világítótorony, amely Lettország legrégebbi fennmaradt navigációs berendezése.

Ugyanitt található a Balti-tenger legmagasabb világítótornya is, ez 62 m magasra nyúlik.

A legtöbb Csillag rendszert, amelyet 1974-ben kacsoltak fel, a Hewlett Packard (USA) eszközei irányították.

latvia_irbene_by_addonn_d1sa4k3-fullview.jpg

52491579_1490423331090490_7746950778014662656_o-1.jpg

52733572_1490423217757168_1474553759815172096_o-1.jpg

52806659_1490423311090492_870960419202662400_o-1_1.jpg

53067877_1490423257757164_8632338228587790336_o-1.jpg

 

w1siziisinvwbg9hzhmvcgxhy2vfaw1hz2vzlziznjazmju3odu5ndaymgy1mf9eu0nomjc4nc5kuecixsxbinailcj0ahvtyiisingzota-il0swyjwiiwiy29udmvydcisii1xdwfsaxr5idgxic1hdxrvlw9yawvudcjdxq.jpg

w1siziisinvwbg9hzhmvcgxhy2vfaw1hz2vzlziznjazmju3odu5ndaymgy1mf9eu0nomjgwns5kuecixsxbinailcj0ahvtyiisingzota-il0swyjwiiwiy29udmvydcisii1xdwfsaxr5idgxic1hdxrvlw9yawvudcjdxq.jpg

10378194_10152288442178105_3890829847396746674_n.jpg

360962.jpg

4ef7043d2b24ebdbfb_dsc_1966.jpg

4ef7043d2b24ebdbfb_dsc_1975.jpg

4ef7043d2b24ebdbfb_dsc_1976.jpg

4ef7043d2b24ebdbfb_dsc_1984.jpg

4ef7043d2b24ebdbfb_dsc_1990.jpg

4ef7043d2b24ebdbfb_dsc_2016.jpg

4ef7043d2b24ebdbfb_dsc_2031.jpg

4ef7043d2b24ebdbfb_dsc_2036.jpg

52806659_1490423311090492_870960419202662400_o-1.jpg

tt.jpg

tt_1.jpg

tt_2.jpg

Az RT-08-as antenna hűlt helye

3522950824_2cace6d90e_b.jpg

Mikelbaka világítótorony

35481897492_fe4c12a184_b.jpg

Ovisi világítótorony

Források:

wikipedia.org

englishrussia.com

weirdrussia.com

visitbaltics.net

coldwarsites.net

dark-tourism.com

latvia.travel

behance.net

A bejegyzés trackback címe:

https://szovjetszellemvarosok.blog.hu/api/trackback/id/tr9215348270

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Walter_Dornberger 2019.12.12. 16:19:09

Először 2014 ben, majd 2018 ban volt szerencsém itt járni. Azóta sokminden történt, sokat pusztult . A nagy antennát átalakították rádiótávcsővé. a közepes antennát leemelték a helyéről, az épület mellett van a földön. az első alkalommal a középső antenna még helyén volt volt szerencsém cimborámmal a tányérban sétálni. az egész berendezés nagyom impresszív, monumentális mérnöki munka. a pontos kiegyensúlyozás, vízszintbe állítás és forgatást végző gépek elég jó állapotban voltak.

István Torma 2019.12.12. 18:02:47

Természetesen tisztelem Szerzőt és becsülöm a munkáját. De! Ezek egészen biztosan nem radarantennák a szó repüléstechnikában használatos értelmében. Azok vagy az egész égboltot, vagy annak egy jelentős részét pásztázzák repülő, rakéta után kutatva. Ezek rádiócsillagászathoz használható antennák, amelyek csak a Föld forgásából eredő elmozdulását korrigálják lassú mozgással. Gondoljuk meg, több száz tonnák akár. Érzésem szerint átvonuló űreszközt sem tudnának követni, hiszen azok pár perc alatt keresztezik az égboltot. Esetleg geostacionárius, vagy nagyon elnyújtott pályán lévő távközlési holdat követhetnek, mint a mi Taliándörögdi(?) antennánk. Kis trükkel az ionoszféráról visszaverődő távoli földi adók foghatók, de mindig csak egy kis földrajzi területről
Radarként a rádiócsillagászatban távoli égitestek felszínét lehet vele letapogatni.

Pierr Kardán 2019.12.12. 21:58:34

@István Torma: A köznyelv azért sokkal több eszközre alkalmazza a radar kifejezést, mint az ortodox tudományos értelmezés, pl. mindjárt ott van a tolatóradar, ami nem radar, mert nem rádióhullámmal működik :-)

Ráadásul elfogadott a passzív radar kifejezés is, ennek pedig teljesen megfelel a cikkben tárgyalt rendszer.

Walter_Dornberger 2019.12.13. 08:27:29

@Pierr Kardán: A közepes antennában járva azt gondolom, hogy mindenképpen csak vevőantenna volt. sok csatornás, különféle szűk frekvenciára hangolt kis antennákkal. Az antenna belsejében ("nagy lavór") a felülethez közel sok kis dipól antenna volt és mind a lavór közepén lévő kis lavór felé nézett. a közepén (a nagy lavór tengelyében egy másik gömbtükör volt, amivel szemben, a nagy tükör alján volt egy nagyméretű vevő fej (mint egy műholdvevő fej).
Adóberendezéshez kapcsolódó tápvonal, csőtápvonal stb nyomokban sem volt látható, az antennák nem voltak szétdirimbálva, tehát nem volt leszerelve.
minden kis antennából és vevőfejből koaxiális sodronnyal árnyékolt kábelek futottak le az antenna tengelyében, amik a teljes körbeforduláskor is biztosították a jelek továbbítását. ha az antennát a horizont felé billentették a közepe felemelkedett és ebből a középső csőből húzott maga után kábelt, amikor a zenitre nézett a kábelvisszacsúszott a függőleges aknába a tengelyben.
A berendezésről a vezetőnk szerint semmiféle dokumentáció nem volt, de az adóberendezések hiánya (ezek még romjaikban is azonosíthatóak a tápvonalak, adócső hűtőberendezések stb.) okán ez passzív, lehallgató állomás volt szerintem.
A legnagyobb antenna 32 m átmérőjű és így kb a világ 8.legnagyobb rádióteleszkópja. Gyakorlatilag csak a mechanika maradt meg, teljesen újra elektronizálták. Jó látni ezt, mert rengeteg anyag (saválló acél, nem rozsdásodik) és pénz lett beleölve, és jó hogy most a tudományt szolgálja. A vezetőnk szerint sok tudós fogott össze, hogy ne rombolják le hanem mentsék meg amit lehet belőle)