A Szovjetunió 1932-ben annektálta a Ferenc József-földet, amelynek a legnagyobb szigete a Graham Bell volt. Ezen a szigeten működött a Szovjetunió és a világ legészakibb katonai bázisa. A bázis egy radarállomásból és egy repülőtérből állt. A szigetet az 1950-es években kezdték el katonai célokra használni, egy esetleges amerikai északi támadás kivédése céljából. A "Védelem" nevű antennarendszer P-14-es radarokból állt, melyek akár 400 km-es távolságra és 30.000 méteres magasságig is meg tudták határozni egy jármű irányát, sebességét és magasságát. A kistelepülésen a Szovjetunió által az északi sarkkör környékén leginkább használt "hordó házak" voltak használatban. Ezeket mobilitásuk és viszonylagos olcsóságuk miatt szívesen használták olyan helyeken ahol túl nehéz lett volna panelházakat építeni. A sziget legnagyobb épülete maga a laktanya volt, melyben csak a magasabb rangú parancsnokok és családtagjaik éltek. A repülőtéren a kifutópálya szinte folyamatosan jéggel borított volt. Ez az oka annak, hogy még jelenleg is ott áll egy, a kifutópályán túlfutott teherszállítógép roncsa. A katonai bázist egészen a Szovjetunió összeomlásáig használták, azonban az összeomlást követően szépen lassan kezdték elhagyni a telepet. Az utolsó itt szolgálatot teljesítő katona 1993-ban hagyta el a Graham Bell-szigetet. A szovjetek szinte minden eszközüket a szigeten hagyták, így a még ma is sokszor visszatérő kutatók van, hogy több eszköznek is hasznát tudják még venni.
Ha szeretnél még további elhagyott szovjet szellemvárosokról olvasni, nézd meg ezeket:
Elhagyatott szovjet laboratórium Grúziában
Egy elhagyatott szellemhotel komplexum az Egyesült Államokban, vagy egy elhagyatott katona bázis a Csukcsföldön.
Források:
sevprostor.livejournal.com
englishrussia.com
russiabeyond.com