Az oroszországi Észak-Kaukázusban fekvő Pjatyigorszk városától nem messze található az elhagyott I. Lermontovszkij uránbánya.
A területen levő uránérc lelőhelyet, 1944-ben fedezték fel, majd 1949-ben Sztálin parancsára döntöttek úgy, hogy a nagy mennyiségű érc kibányászása érdekében létrehoznak egy bányát. Mivel a szovjet atomrporgramhoz szükséges uránércet bányászták itt, ezért a szovjet térképeken, csak I.-es számú bányaként tartották nyilván. 1954-re a bányát teljesen megnyitották, nincsenek információink arról, hogy esetleg kényszermunkások dolgoztak-e a területen vagy sem. A megnyitás után nem sokkal, 1958-ban elérte a bányászat a tervezett kitermelési szintet. Majdnem húsz évig még működött, de ekkorra már nem érte meg az ércet kibányászni a hegyből, így végül, 1975 Augusztus 31-én bezárták. A Szovjetunió 1991-es összeomlását követően a helyi lakosok elkezdték az itt hagyott fémek elhordását, dacára a nagy háttérsugárzásnak. Az 1990-es évek végén a bányát megpróbálták lezárni, hogy elejét vegyék a további rongálásnak és fosztogatásnak, azonban ez nem járt sikerrel, így 2010-re a bánya bejárható részéből az összes fémet elhordták.
Érdekességek:
A hegyben több mint 200 km hosszú bányajárat található. Ez kiterjed mind függőleges, mind vízszintes irányba.
A bányát bejárni életveszélyes, nem csak a bányaomlás veszélye miatt, hanem a helyenként nagy sugárzás miatt is. Az uránbánya bezárása után a szellőztető rendszer többé nem működött, így a nehezen szellőző helyeken a felgyülemlett radonkoncentráció miatt akár halálos dózisú sugárzás is érheti az embert.
Tekintsd meg további cikkeinket egy elhagyatott pszichiátriáról, vagy egy hírhedt kényszermunkatáborról.
Források:
russiabeyond.com
russiatrek.com
englishrussia.com
