Iultin, a szovjet bányászat mementója
2019. december 13. írta: GhostTown

Iultin, a szovjet bányászat mementója

Iultin, egy elhagyott bányaváros Oroszország észak-keleti részén, Csukcsföldön, a Bering-tenger közelében.

 

Az év legnagyobb részében maga a város hó alatt van, így még félelmetesebbé válnak a romos házak, melyeknek ilyenkor csak a teteje látható. A nyári legmelegebb időszakban is csak átlag +14-15 fok van ezen a területen, a téli minimum pedig akár -45-50 fokot is elérheti. A város, a mellette elterülő Iultin-hegyről kapta a nevét,(állítólag "hosszú jégcsapot" jelent) amely gyomrában volfrám, molibdén és ón fontos lelőhelyeit fedezték fel a szovjet érában, pontosabban az 1937-es évben. Mint kiemelten fontos nyersanyag lelőhelyet, azonnal elkezdték kiépíteni, várost húztak fel mellette és egy több mint 200 km-es aszfaltozott utat építettek, amely összekötötte a regionális fővárossal. Az első években még csak 73 lakója volt, akiknek sátrakban és gyorsan összetákolt fabódékban kellett átvészelniük a kegyetlen hidegeket. 1946-ban már tarthatatlan volt az úton való szállítás, így egy hadifoglyokból (a hadifoglyok között volt magyar is) és politikai foglyokból álló csoportot tettek partra a Kresta-öbölben, hogy építsenek fel egy kikötőt, amelyen keresztül az ércek elszállítása könnyebben megoldhatóvá válik. Miután felépült a város és a kikötő, több ezer munkás élt itt, egészen az 1990-es évekig, amikor is a hegyben található érclelőhelyek kezdtek kimerülni. A rendszerváltás utáni időszakban egyre jobban kezdett elhanyagolttá válni és az ott élő emberek szépen lassan elköltöztek. Egészen 1995 májusáig működött itt az utolsó bánya, ekkor azonban végleg bezárták és a helyi önkormányzat még ugyanezen év júniusában elkezdte kitelepíteni az ittlakókat, hogy a szeptemberi havazások előtt végezzenek a költöztetésükkel. A város kitelepítése gyors ütemben folyt, azonban voltak olyanok, akik ellenálltak a kitelepítésnek és nem akarták az otthonukat elhagyni. 1996-ban mivel az önkormányzat úgy ítélte meg, hogy megtettek minden tőlük telhetőt, az összes közüzemi szolgáltatást leállították (víz, gáz, villany). Egyes jelentések szerint ekkor még voltak lakói a városnak. Az innen származó tárgyakat, tehergépjárműveket, buszokat és egyéb felszereléseket a közeli Egvekinot városába szállították.

 

A népesség alakulása a kezdetektől 2002-ig:

1937 - 73 fő

1946 - ? fő

1959 - 2513 fő

1970 - 4033 fő

1979 - 4115 fő

1989 - 5301 fő

1995 - ? fő

2002 - 0 fő

 

Érdekességek:

Az ércek elszállítását a betonút megépülése előtt traktorkonvojokkal oldották meg, ez azonban a nagyrészt kegyetlen időjárási körülmények között ment végbe. 

Az ércek elszállítását kisegítő kikötő a mai napig üzemel és a mellette levő várost, Egvekinot-ot, egy 2010-es népszámlálás szerint 2700-an lakják. 

 

Amennyiben tetszett az írás és szeretnél még más elhagyott szovjet helyszínekről olvasni tekintsd meg a szovjet vadászpilóták elhagyott városát, vagy egy elhagyott uránércbányát.

 

lfr_5061.jpg

ciudad-fantasma_1.jpg

e2229d6989.jpg

 

lfr_3818_1500.jpg

 

lfr_5244.jpg

 

lfr_5763.jpg

 

ciudad-abandonada-rusia.jpg

 

ciudad-fantamsa-2.jpg

 

ciudad-fantasma-2.jpg

 

ciudad-fantasma-3.jpg

 

ciudad-fantasma-4.jpg

 

ciudad-fantasma-5.jpg

 

ciudad-fantasma-6.jpg

 

ciudad-fantasma-7.jpg

 

ciudad-fantasma-rusia.jpg

 

 

ciudad-fantasma.jpg

 

ciudades-abandoandas-4.jpg

 

ciudades-abandonadas-2.jpg

 

ciudades-abandonadas-3.jpg

 

ciudades-abandonadas.jpg

 

ciudades-fantasma-2.jpg

 

ciudades-fantasma.jpg

 

ghost-city.jpg

 

iultin-2.jpg

 

iultin.jpg

 

 

Források:

englishrussia.com

weirdrussia.com

swalker.ru

mysticiencia.blogspot.com

theculturetrip.com

rbth.com (Russia Beyond)

mural.maynoothuniversity.ie

Settlers on the Edge (Könyv)

Tectonic Evolution of the Bering Shelf - Chukchi Sea (Könyv)

The Chuchks and Syberian Yupiks of the Russian Far East (Könyv)

A bejegyzés trackback címe:

https://szovjetszellemvarosok.blog.hu/api/trackback/id/tr215347754

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Measurer 2019.12.15. 23:39:03

Ez is telitalálat.
Pontosabban Iultin (Иульти́н) a városka neve, de ennek semmi jelentősége nincs.

A büntetőtábor a Csukotsztrojlag nevet viselte. A Gulag-történetírás a Csukotsztrojlagot a német fogságból "felszabadított" szovjet hadifoglyok büntetőtáboraként különböztette meg.
A szovjet Btk. a hadifogságba esést főbenjáró bűncselekményként határozta meg. Ehhez képest ők még jól jártak.

Статья 193 Уголовного Кодекса РСФСР 1926 года предусматривала «за сдачу в плен, не вызывавшуюся боевой обстановкой — расстрел с конфискацией имущества»[31]. В статье 22 «Положения о воинских преступлениях» 1927 года говорилось, что сдача в плен, не вызванная боевой обстановкой, а также переход на сторону врага предусматривают высшую меру наказания (расстрел) с конфискацией имущества[32].